Szófelhő

A Wordle segítségével vizualizálhatók bármilyen szövegben leggyakrabban előforduló szavak. Minél többször ismétlődik egy szó, annál nagyobb betűkkel jelenik meg a szófelhőben. Az utóbbi bejegyzések alapján ennek a blognak Madi a főszereplője (fent), júliusban még Lili volt (lent).

A kreditek listáján egyébként én is szerepelek, mert még nyáron felhívtam a készítő figyelmét néhány hibára.

Madi másfél éves! (3. rész)

10/19 - Olivér a tengerparton hagymás rizscsipszet rágcsál. A képre kattintva extrém közelről látható Madi pihés bajsza, gyönyörű zöldesbarna szeme, és a szeme sarkában a fotó készítőjének tükörképe:


Fiús dolgok

Lili soha nem volt egy félénk, szégyenlős, csendes kislány, inkább egy örökmozgó, önálló akaratú, fifikás energiabomba. Madi szerencsére sokkal higgadtabb, könnyebben kezelhető. A következő dolgokban vesszük észre leginkább a lányok és a fiúk közötti különbségeket:

Madi szeret dolgokat összeütni, dobálni, ráncigálni. Nem feltétlenül azért, hogy megrongálja őket, csak szeret velük nyers erő felhasználásával kisérletezni. Lili ennél sokkal óvatosabb volt, és ha rászóltunk, akkor abba hagyta a tárgyak nyúzását. Lilitől nem kellett félteni a CD lejátszót, TV-t, számítógépet, tudta, hogy azokat nem szabad megrongálnia. Madinál nagyobb az esély arra, hogy hogy kipróbálja, hogy milyen hangot ad ki az iPhone, ha különböző dolgokhoz hozzávágjuk.

Madi rajong az autókért, Lilit koránt sem érdekelte ekkora korában ennyire mindenféle kerekes jármű. Olivér kitartóan tologatja a játékautóit, élvezettel gurítja őket le a lejtőn. A garázsban amikor elmegy a két autónk között, komoly arckifejezéssel mondja, hogy melyik "Apáé" és "Anyáé". Amikor hazaérek a munkából, sokszor Adéllal mindhárman kint vannak az udvaron, vagy épp a játszótérről jönnek haza. Ekkor a gyerekeknek óriási öröm beülni az autómba, hogy együtt álljunk be a garázsba. Miután beálltunk, előre-hátra mászkálnak az üléseken, felváltva ülnek a kormányhoz, Madi kapcsolgatja a kapcsolókat, nyomogatja a gombokat, alig lehet utána az autóból kiimádkozni.

Madi néhány kedvenc játéka: labda, bot, fakanál, játék porszívó, telefon. Az iPhone nagyon érdekli, de szerencsére még nem jött rá, hogyan kell bekapcsolni. Bele tudja dugni a fejhallgatót, és a fülembe teszi. Amikor először játszottam le neki egy halk zenét a fülhallgatóval, megijedt tőle. Utána már többször megpróbálta újra, tetszik neki, türelmesen hallgatja, és mondja, hogy: "Néni énekel!" :-)

A laptop is nagyon érdekli, megismeri a bejövő Skype hívás csengőhangját, rögtön mondja, hogy "Mama!!!". Skype-on nagyon jól elbeszélget a nagyszülőkkel, de a képet is látnia kell, hogy valóban kommunikáljon velük, amikor csak hang van, akkor nem figyel annyira oda. Teljesen úgy viselkedik, mintha itt lennének a nagyszülei, figyelmesen hallgatja, hogy mit mondanak, válaszol a kérdéseikre, mutogatja nekik a játékait. A kamera a laptop tetején van, de Madi nem a kamerába, hanem a képernyőn Mamáék arcához teszi a mutogatni szánt tárgyat, de ők így épp nem látják, hiába magyarázzák Madinak, hogy tegye kicsit messzebb :-)

Nem kimondottan fiús dolgok

Lili egyszer ajándékba kapott egy játék teáskészletet, tálcával, pici zenélő teáskannával, csészékkel, tányérokkal, cukor és tej kiöntővel. Én rögtön behajítottam volna a "továbbajándékozni az ellenségeinknek" feliratú szekrénybe, mert azt gondoltam, hogy kibontás után 10 perccel úgyis megunnák, és csak a rendetlenséget növelné feleslegesen a szobában. Nem voltam elég gyors, a gyerekek kibontották, és hamarosan ez lett Madi egyik kedvenc játéka! Kitartóan öntögeti nekem az elképzelt teát, ha azt mondom, hogy túl forró, akkor fújogatja, ha ittam belőle, hozzátölt. Ezzel gyakoroljuk a színeket, nem mindegy, hogy ki melyik színű csészét kapja. Azt hittem, hogy ez kimondottan lányoknak való játék, de tévedtem, Madi Lilinél is jobban szereti! Most jut eszembe, a South Park-ban Cartman is szeret teásat játszani, remélem ebben ki is merültek a közös tulajdonságaik :-)

Egy másik nem kimondottan fiús játék, amit Madi nagyon szeret: mások ruháját és cipőjét felvenni... Bármit amit Lili felvesz, Madi is szereti kipróbálni, ezért látjuk sokszor szoknyában, nyakláncban és karkötőben táncolni a tükör előtt, csillogó rózsaszín cipőben botladozni, vagy éppen a hajába csatokat rakosgatni.

Szobatisztaság

Madi kicsit igazságtalannak tartja, hogy a családban egyedül neki kell pelenkát hordania, ő is szeretne már bugyiban pompázni. Lili fiókjából szokott válogatni, boldog amikor segítünk neki egyet felvenni. Lili persze ilyenkor pánikol, nehogy Madi belepisiljon a bugyijába! :-) Előfordult, hogy annyira ragaszkodott a bugyihoz, hogy egész éjszaka adtunk rá egyet a pelenkájára! Zsuzsa Mama szerencsére küldött néhány kisfiú bugyit, ezért nem kell többet Lili készleteit dézsmálnia.



Madi 19 hónapos korában ha este meztelenkedés közben pisilnie kellett, elővette a bilit, ráült (ami egyedül nem is egyszerű feladat) és ügyesen belepisilt. Most húsz hónapos korában ott tartunk, hogy napközben bármikor pelenka nélkül lehet hagyni bugyiban, észreveszi ha pisilnia vagy kakilnia kell, egyedül megy a biliért, vagy a WC-re teszi fel a kis ülőkéjét. Lili szobatisztaságra szoktatásakor a szép bugyik viselésének ígérete volt az egyik döntő motiváció, Madinál is ugyanez történt, de rá az is hatással volt, hogy Lilit szerette volna a WC használatban is utánozni.

Sokszor az is előfordul, hogy amikor pelenka van rajta, akkor is inkább WC-re akar ülni, ilyenkor meglepően sokáig tudja a outputot tartogatni. Még a tengerparton is levetette a vízálló pelenkát, bili hiányában a homokba pisiltettük. Először nem értette, hogy ilyet is szabad csinálni, de hamar megjött hozzá a kedve.

10/19 - Madi a tengerparton a homokba csurgat:


Lili nagyon lelkesen bíztatja Madit a szobatisztaság tanulásában. Néhány hónappal ezelőttig még azzal a feladattal is meg tudtam bízni, hogy szagolja meg Madi pelenkáját amikor gyanús aromákat éreztem, odaadóan szippantott bele és jelentette, hogy mit talált. Egy idő múlva rájött, hogy mégsem olyan szórakoztató ez a feladat, ezért később már magunknak kellett ezt a vizsgálatot elvégeznünk. Madit hiába kérdezgettük, pókerarccal állta a gyanúsítgatásunkat :-)

Az utóbbi három hétben azonban Madi már egyszer sem kakilt a pelenkájába, mindig szól, ha elérkezett az output ideje! Pontosabban egyszer amikor egy játékboltban voltunk, mondta hogy menjünk a WC-re, de épp foglalt volt, és a pelenkát kellett megtöltenie. Szegényke nem értette, hogy mi történik, tiszta pánikba esett. Szerintem nagyon közel állunk ahoz, hogy csak éjszakára adjunk majd rá pelenkát. Itt általában lányoknál 2.5, fiúknál 3 éves kor körül kezdik a szobatisztaságra szoktatást. Madi önmagát szoktatja, nekünk még kényelmesebb lenne, ha a pelenkánál maradna. Érdekes, hogy amikor azt mondja, hogy "pisilni", akkor kakilnia kell, amikor azt, hogy "kakilni", akkor pedig pisilnie. Mindig fordítva mondja, pedig tudja, hogy mi micsoda. Szerintem fordítva érzi a két ingert.

Humorérzék

Madi vidám alaptermészetű, szinte mindig derűs a hangulata. A családból valószínűleg Lili tudja a legjobban megnevettetni, néha olyan dolgokon kacagnak, amit mi nem is teljesen értünk... Múltkor Madi azon derült, hogy a labdát nem egyenesen dobta nekem, hanem a falnak pattintva. Hihetetlenül hosszú időn keresztül szórakoztatta, hogy a labda ilyen kerülő úton is célba jut!

Azzal mindig meg tudom nevettetni, ha mondom neki, hogy most az én cicimből kap tejcit, ekkor viccből még fel is húzza a pólómat, és jót mulatunk a nonszensz ötleten. Madi múltkor nézegette a tükörben a saját cicijét, és ezt mondta: "Cici. Pötty." A köldökét is szereti nézegetni, a mi köldökünkbe pedig csikizés céljából a kis ujjával beleböködni, ami elég fájdalmas tud lenni. Szeret bennünket csikizni, és ami még viccesebb, a saját hónalját is szokta csiklandozni, közben morogva nevetgél!

Amikor Madi valami vicceset mond, amivel az egész családot megnevetteti, általában nem érti, hogy mi volt a humor forrása, de azért büszkén megismétli, hátha másodszor is vicces lesz! Egyik kedvenc játékunk, hogy szavakat mondunk, amiket Madi meg próbál visszamondani. Rettenetesen viccesnek találjuk, amikor tréfás szavakat mondatunk ki vele! Sokszor előfordul, hogy kérdezünk tőle valamit, de Madi nem érti a kérdést, ennek ellenére megismétli a mondat utolsó szavát. Jópofa volt, amikor egyszer Lilivel hosszú perceken keresztül kikértük Madi véleményét, és Lili sokáig nem jött rá, hogy a kérdés szórendjétől függött Madi válasza, mindig csak az utolsó szót ismételte meg. Lili halál komolyan kérdezgette Madi tanácsát bonyolult témákban, amíg rá nem jött a turpisságra.

10/04 - Zsuzsa Mama légipostán küldött balatonkenesei almát, amit a gyerekek azonnal fel is faltak:


Azt hiszem, Madi szóismétlős játéka nem tudatos, inkább úgy tűnik, mintha ösztönös reflex lenne, amit nem akaratlagosan irányít. Az utánzással kapcsolatban is hasonló az érzésem, ha valamilyen új, vagy érdekes cselekvést lát tőlünk, nem tudja megállni, hogy ő is kipróbálja. Vicces ahogy a legapróbb részletet is megfigyeli és megismétli, nem igazán firtatva az egyes mozdulatok értelmét.

Nagyon teszik, hogy Madi nem tudja elrejteni az érzelmeit, ha valaminek megörül, boldogan nevetgél. Lilivel a házban szoktak fogócskázni és bújócskázni, Madi boldog kurjantásokkal veti bele magát az ilyen páratlan földi örömökbe. A fogócskázáson kívül egyszer hallottam csak ugyanolyan hosszan és hangosan nevetni, amikor Lili zongoraórája alatt a zongoratanárnő háza előtt egy dagi minikutya kezdett el körülöttünk szaladgálni, ép úgy mint ahogy Lili szokott. Madi szerint ez páratlanul tréfás jelenség volt, szinte elfáradt a hosszú ideig tartó nevetőgörcstől.

...

Mire idáig eljutottam az írásban, Madi már 20 hónapos is elmúlt. Mire ennek a bejegyzésnek a végére értem, az elejéből néhány dolog már el is avult... Hiába igyekeztem, még mindig nem tudtam mindent leírni, úgyhogy lesz még egy negyedik rész is, amiből megtudjuk, hogy mi közös a bukósisakban, a kukásautóban és a tengerpartban, és hogy mit mondott Madi egyszer álmában!

Halloween 2008

(Történelmi visszatekintés: 2004-ben még nem volt blogunk, HTML-ben gyártottam Liliről a naplót, aki éppen akkora volt, mint most Madi és ő is már teljes erőből részt vett az édességvadászatban a "cicás" jelmezében. 2005-ben csak egy fényképet tettem fel a beszámolóba, amin Lili elefántnak öltözött. 2006-ban az ünnep eredetéről is írtam, ekkor Lili Micimackónak álcázta magát az óvdában. 2007-ben Lili a Hamupipőkés ruhájában pompázott, Madi 8 hónaposan még csak megfigyelőként vett részt az eseményeken.)

Tavaly ezzel fejeztem be a Halloween-ről írt bejegyzést: "Furcsa érzés arra gondolni, hogy jövőre már Olivérnek is lesz jelmeze (most csak egy jópofa manó sapkát adtunk rá), és hogy Lilivel fog házról házra szaladgálni..." Most pedig arra volt furcsa érzés gondolni, hogy tavaly Olivér milyen kis baba volt, még járni sem tudott, idén pedig már milyen nagy legényként viselkedett.

A Halloween nálunk egy héten keresztül tartó eseménysorozat, amit megelőz a jelmez kiválasztása, a kert feldíszítése, a töklámpások elkészítése. Ezután a Magyar házban, majd Lili iskolájában is van egy-egy jelmezes Halloween program, 31-én este pedig a "trick-or-treat" fedőnevű édességgyűjtés jelenti a csúcspontot és egyben a felejthetetlen záróünnepséget.

Idén újra eluralkodott felettünk a totális szabadidőhiány, a három sütőtökből csak egy töklámpás készült, a második csak ki lett vájva, a harmadik még mindig sértetlen állapotban pompázik. Pontosabban már csak ez az utolsó ácsorog az ajtónk előtt, a másik kettő durván megpenészesedett az október végén szokásos sivatag felől érkező meleg miatt (tavaly ilyenkor az ilyen időjárás miatt volt a nagy tűz). A házunkat már három héttel korábban kidekoráltuk, a szokásos dizájnt alkottuk újra, ami persze Madinak teljesen új volt. Képtelenség a sötétben az apró fényforrásokat élethűen lefényképezni, de szerencsére egyik éjszaka észrevettem, hogy a leereszkedő sűrű ködben kisértetiesen világítottak a kertünkben a fények, és leszaladtam lefényképezni. (Ez a kép látható a lap tetején)

Madi nagyon szereti a kutyákat, ezért egy helyes kutyajelmezt vettünk neki. Miután ráadtuk, megnézte magát a tükörben, jót rötyögött a farkán, majd pánikszerűen levetkőzött. Valószínűleg azért, mert a jelmez túl kicsi volt rá, hiába volt az ráírva, hogy 2 éveseknek való. Ez elég rosszkor jött, mert Lili már teljes Belle (a Szépség és a Szörnyeteg főszereplője) estélyi ruhában és ünnepi frizurában várt indulásra készen. Madit lenyűgözte Lili ruhája, ezért ő is gyorsan felvett egy kék tüll szoknyát, és megelégedetten méregette magát a tükörben. Mindenesetre egy fiú pólót hagytunk rajta, nehogy valaki tényleg kislánynak nézze :-)



Nos, a Magyar Házban legtöbben megérezték, hogy ezt a jelmezt nem mi találtunk ki, de egy Anyuka beszólt, hogy "Nemá, tényleg kislánynak öltöztettétek?", erre kijavítottam, hogy "nem kislánynak, hanem transzvesztitának!" :-))) Adél szokás szerint cigánylánynak öltözött, én felvettem a tréfásan zöld selyemingemet és a beépített Elvis barkós napszemüvegemet. Madi barátjának Ádámnak egy klassz kalóz ruhája volt, nagyon helyes volt benne. Másnap elmentünk a gyerekeknek ruhákat venni, Madinak megtaláltuk ugyanazt a kalóz jelmezt, még egy darab volt az ő méretében. Madi azonnal talált magának és Ádámnak egy óriási botot, azt vonszolták és lengették nagyon amíg el nem sikerült tőlük vennünk. Szerintem a bot nagyon jó kiegészítője volt Madi ruhájának, a mai napig nem tudom nevetés nélkül nézni ezeket a képeket!









Halloween a Balboa Parkban, a Magyar Házban. Itt van a videó eredeti felbontásban.


Lilinek 29-én szerdán az iskolában volt a Halloween, az összes gyerek jelmezben kivonult az udvarra. Lili erre az alkalomra az Ariel (Kis Hableány) jelmezét vette fel. Összesen öt Disney királylány jelmeze van, bár egyik filmet sem látta még, imád ezekbe a szép ruhákba beöltözni. Miközben ezt írom, Lili két barátnője van nálunk játszani, mindenki felvett egy királylányruhát, hozzá illő cipőt, ékszereket! Ezalatt Adél Olivért vitte el a fodrászhoz, én nem mertem elmenni, mert a szívem megszakad, amikor hajvágáskor sír.

31-én Lili azzal kelt fel, hogy "Ma van Halloween!". 11-kor hazajöttem, hogy a gyerekere vigyázzak, amíg Adél bement az iskolába. Október 30. és 31. szünet volt, ezalatt tartották a tanárok a szülőkkel a négyszemközti találkozókat. Liliről megtudtuk, hogy az első osztály végén elvárt szinten olvas (pedig csak a nulladik osztályt kezdte két hónapja!), és hogy egy másik kisfiúval együtt kiemelt matematika feladatokat fognak kapni, mert a többieknél jóval előrébb járnak.

Szürkületkor (este fél 7 körül) kezdtük el a körutat, de előtte kiraktunk az ajtó elé egy halom M&M's-t, gyümölcsös rágcsálnivalót (fruit leather), Halloween-es mintájú ceruzákat, apró játékokat. Lili továbbra sem eszik meg semmi csokisat és kakaósat, az ő kedvéért vettünk candy corn-t, ami egy ilyenkor szokásos bizarr kukorica kinézetű édesség: cukorból, mézből, és természetesen kukorica szirupból készül és évente 1000 tonnányit adnak el belőle...

A trick-or-treat körút elég rosszul kezdődött, mert amint elindultunk, találkoztunk Lorraine-el és másik két ismerős lánnyal, akik édességgel teli vödreiket cipelve már hazafelé igyekeztek. Lili teljesen kiakadt, mert Lorainne-el tervezett együtt édességet gyűjteni. Szerencsére nagy nehezen sikerült rábeszélnem Lorraine anyukáját, hogy menjünk el még együtt néhány házhoz. Így zajlott Lilivel az alku:

- Lili, megbeszéltem Sarah-val, hogy közösen elmehetünk még három házhoz.
- Öthöz szeretnék, mert öt éves vagyok.
- OK, négyhez mehettek.
- Jó.

Lili, Hailey, Lorraine, Adidi. Mindegyik lány nuladik osztályos, Hailey Lili osztálytársa.


Idén újra sokan voltak kint az utcán, tavaly talán a tűz miatt nem volt ennyi gyerek. A meteorológusok esőt jósoltak, amire egész San Diego pánikba esett, mert május óta talán kétszer esett számottevő eső és a polgárok komoly igazságtalanságnak érezték volna, ha épp ezen a napon tér vissza a "rossz idő". Végül csak néhány bárányfelő legelészett az égen, ami errefelé ritka látvány, de a szomszédaink lelkesen nézegették, hogy milyen jól illik Halloween-hez ez a félelmetes látvány! :-)

A házunk bejárata teljes Halloween kivilágítással várta a látogatókat, csak mi nem voltunk otthon :-)


Amíg én Liliéket kísérgettem, Adél Madival járta körbe a szomszédokat. Madi kalóz jelmeze mindenhol nagy elismerést aratott, tényleg zabálnivalóan aranyos volt benne, és ami a legfontosabb, eszébe sem jutott magáról letépni! Olivér persze nem értette, hogy mi történik, de jó érezte magát a kavalkádban, bement a szomszédaink garázsába, a porszívójukból kioperált egy kis kefét, és azzal tisztította a padlót. Amikor összetalálkoztak Chloe-val és Tommy-val (Julia már 10 éves, ő a barátaival ment, nem a szüleivel), Madi is utánuk szaladt a házak bejáratához, kitartóan követte a nagyobb gyerekeket. Lili is épp ugyanezt tette amikor ennyi idős volt, őt is Julia és Chloe avatta be a trick-or-treat fortélyaiba. Chloe nagyon aranyos volt, végig figyelt Madira, nem csak arra optimalizált, hogy minél több édességet szerezzen be. Amikor Lilivel visszaértünk, Madi épp rájött, hogy a gyerekek azért szaladnak az ajtóhoz, mert ott valamit kapnak, és ő is sorba állt, majd visszaszaladt hozzám és döbbenten mutatott egy édességet és ezt mondta: "kaptad!". (A ragozás ebben a korban még fordítva működik, úgy ismétli meg a szavakat, ahogy tőlünk hallja, tehát a "kaptad" azt jelenti, hogy "kaptam")









Olivér hamarosan azt is megtanulta, hogy azt kell mondani az édesség megszerzése érdekében, hogy "trick-or-treat!", és korcsoportjának megfelelő stratégiát követve nem firtatta a mondat jelentését, csak kitartóan ismételgette. Szépen gyűlt a vödrébe az édesség, engedelmesen beledobált mindent, amit kapott. Az egyik helyen végül egy nyalókát szerzett, amit mindenáron meg akart kóstolni, ezért ki is bontottuk neki. Elégedetten nyalogatott le róla kb. 2 millimétert, de főleg csak a kezében szorongatta, mint valami vadász a trófeáját. Nagyon tréfás volt, ahogy a vagányan odament a teljesen ismeretlen házak ajtajához, és az elé nyújtott tányérból nagy szakértelemmel választott ki egy édességet. Teljesen úgy csinált, mint aki tudná, hogy mi micsoda, pedig életében először látta mindegyiket. Ez azt hiszem veleszületett képesség lehet, mert Lilinek is mintha röntgen szeme lenne, a csomagolás formájáról nagy biztonsággal meg tudja tippelni, hogy melyikben van csoki, és ezért melyiket ne válassza ki. Szerencsére azokon a helyeken, ahol nem a gyerekek választhatnak, hanem mindenkinek csak a kezébe nyomjál az édességet, Lili megjegyzés nélkül elfogadta a csokikat is, pedig neki az csak feleslegesen foglalta a vödrében a helyet.

Mire hazaértünk, az ajtónk elől elfogyott az összes portéka, tavaly ugyanennyi sokkal tovább tartott. Jay Leno mesélte, hogy ő a ház elé egy óriási üres hordót szokott kitenni, és sajnálkozó arccal mutatni az arra járó gyerekeknek, hogy a többiek már elvitték az összes édességet.

Madit nagyon érdekelte, hogy mit pakoltunk ki az ajtó elé egy tálcára, azonnal szagolgatni kezdte az M&M's zacskókat: