Lili öt éves!

Az évek múlását szerintem legjobban a gyerekek növekedését figyelve lehet érzékelni. Hirtelen nem jut eszedbe hogy mi is történt veled az elmúlt évben, úgy tűnik, mintha elszállt volna 12 hónap? Nézzél meg újra egy gyereket akit egy éve nem láttál, rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy milyen gyökeres változásokra elegendő ennyi idő...

Azt hittem, hogy 3-4 éves kor után lelassul a gyerekek fejlődésének az üteme, de tévedtem. Lili személyisége sokat változott 4 éves kora óta: nyugodtabb, higgadtabb, szófogadóbb, önállóbb, és talán egy kicsit kevésbé önfejű. Az időérzékelése is megváltozott, már nem azonnal akar mindent, sokszor fejezi ki például így magát: "ha majd befejezted a vacsorázást, mutatok valamit". Egy évvel ezelőtt elnevezett bennünket "Anyácskának" és "Apácskának", ezért mi is néha "Lilicskének" szólítjuk, bár többek között éppen azért választottuk a Lili nevet, mert azt nem kell (és nem is nagyon lehet) becézni. Mostanában egyre többször szólít bennünket Anyának és Apának, amit csalódottan veszünk tudomásul :-(

Lili életében persze a legnagyobb változás az volt, hogy az elmúlt évben már nem ő volt az egyetlen gyerek a családban...

Madika

Lili továbbra is nagyon jó testvér, Madival összeforrott csapatot alkotnak! Nagyon szeretik egymást, Madi rajongva néz fel Lilire, Lili pedig gondoskodik a kisöccséről. Ha egymás hullámhosszára vannak hangolva, nagyon jól el tudnak egymással játszani. Én hiába igyekszem, nem tudom Madit úgy megnevettetni, ahogy Lili! Szeretnek egymással birkózni, fogócskázni, bújócskázni, szeretik egymás játékait elcsenni, egymást etetni, itatni, egymást csikizni vagy játékból megenni!



Megkérdeztem Lilitől, hogy emlékszik-e arra, hogy milyen szomorú volt amikor másfél évvel ezelőtt az ultrahang-vizsgálaton kiderült, hogy Madárlevél - Lili várakozásával ellentétben - kisfiú lesz. Emlékezett rá, talán a videó miatt amit akkor készítettünk. Azt is megkérdeztem, hogy most már örül-e, hogy Madi kisfiú lett és nem kislány, erre azt válaszolta teljesen őszintén, hogy igen! De azt is hozzátette, hogy a következő testvére majd lány legyen :-) Mondta már, hogy szeretne majd Madika felesége lenni, és azt is, hogy soha nem szeretne től "elválni". Kérdeztük tőle, hogy mit ért ezalatt, de nem tudta megmagyarázni. A "válás" szó jelentését egyébként nem ismeri, tőlünk soha nem hallhatta.

Lili nagyon büszke is a testvérére, ha meglátja az óvodában vagy a játszótéren, így szokta lelkesen bemutatni a többieknek: "My little brother!". Az óvodában Kathy-vel egyszer Madit csúzdáztatták az ölükben, majd beleültették egy játék babakocsiba és együtt tologatták, amit Madi nagyon élvezett, vidáman lóbálta a kis lábát. Mindig lelkes csapat veszi körül Madit, amikor Adél kedden és csütörtökön a délutános csoportba viszi Lilit. Érdekes megfigyelni, hogy más Lili korabeli vagy néhány évvel idősebb gyerekek is mennyire érdeklődnek Madi iránt. Ha a gyerekek az utcán vannak amikor Madit kivisszük sétálni, pillanatok alatt körülötte terem 4-5 kislány, beszélnek hozzá, játszanak vele és nekünk mondják, hogy milyen aranyos. Az utcánkban lakó négy lánytestvér közül a második legidősebb (7 éves) Abby soha nem mulasztja el, hogy Madinak külön köszönjön és elbúcsúzáskor külön elköszönjön tőle! Hasonló korú kisfiúk nem ilyen babázósak, de ők is rögtön például odaadják Madinak a labdájukat ha megpróbálja tőlük elkunyerálni. Lili szemlátomást örül annak, hogy a testvére ilyen népszerű, nem féltékeny rá.



Folyamatosan próbáljuk Lilinek elmagyarázni, hogy mit nem szabad ilyen kicsi babával csinálni, amit általában meg is szokott érteni. Ennek ellenére nem nagyon tudjuk őket 1-2 percnél tovább egyedül hagyni, mert Lili még nem tudja Madit megvédeni attól, hogy magában kárt tegyen. Lili néha szokott Madin kísérletezni, próbált már az orrába sós orcseppet spriccelni, a fejére zuhannyal vizet fröcsölni, ezért is jó hogy legtöbbször karnyújtásnyi távolságra vagyunk tőlük.

Én nagyon örülök, hogy Lili példásan viseli, amikor szülei figyelmének a nagy része Olivér felé irányul, és csodálkozom azon, hogy nagyon kevésszer reklamál emiatt. Az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy este Adél nyakába csimpaszkodik, és kéri, hogy adja nekem oda Madikát, és csak vele foglalkozzon. Madi is elég fifikás lett már, ha meglátja hogy Lili ül Adél ölében, akkor általában azonnal szopni akar, hogy kitúrja onnan Lilit. Nem egyszer fordul így elő, hogy mindkét gyerek Adélba csimpaszkodva bömböl, nem tudom róla egyiket sem lehámozni.

Barátok

Lili az óvodában középső csoportos. Mint már régebben írtuk, egy általános iskolában levő részidős óvodába visszük. Kiscsoportosként csak heti kétszer 3 órát járt, most heti ötször három órát. Nagyon szereti az óvodát, még soha sem mondta, hogy nem akar menni. Elég jó a csoport, aranyosak és okosak a gyerekek, nincs köztük problémás/bajkeverő :-). Nagy erővel folyik már az írás és az olvasás gyakorlása, mindenkinek reggel le kell írnia a nevét, különböző helyzetekben szavakat ismertetnek fel velük, az ABC-t már régóta tudják. Néhány gyereket otthon a szülők már megtanítottak olvasni, ami angolul a sok kivétel miatt sokkal nehezebb, mint magyarul. Mi nem tanítjuk Lilinek külön az olvasást, szerintünk ráérünk arra még, de így is nagyon sok szót magától felismer már.

Lili nagyon jól összebarátkozott néhány kislánnyal, együtt szoktak az óvodai pónikkal játszani. A legjobb barátja Zoe, szinte rajong érte, de a mi véleményünk róla sajnos felemás. Zoe nagyon öntudatos és határozott gyerek, de sokszor úgy viselkedik, ahogy egy öt éves gyereknek nem kellene: flegmán, hűvösen. Lilinek egyszer mondta, hogy ő nem nagyon szereti a kishúgát, amin Lili napokon keresztül morfondírozott. Ez Zoe viselkedésén meg is látszik, nem foglalkozik sokat a kis Ava-val, és sajnos ezt Lili is utánozza amikor együtt játszanak. Zoe soha nem áll szóba Madival, nem nevet rá, nem kedveskedik neki. Lili Zoe-tól olyan kifejezéseket tanul, mint "what the heck?!" (mi a bánat?!) , vagy "jail" (börtön). Adél régebben beosztotta Zoe anyukájával, hogy melyik nap ki hozza haza a gyerekeket az óvodából, de Lilire egyértelműen rossz hatással volt amikor Zoe-val túl sok időt töltöttek együtt, ezért ezt heti egy napra csökkentettük, sajnos még így is problémásak azok a napok, amikor együtt utaznak.

Van egy Timothy nevű orosz kisfiú, aki nagyon népszerű a lányok körében, jól tud velük játszani, szemben a legtöbb fiúval akik inkább csak egymással játszanak. Lili mesélte, hogy egyszer azt mondta Timothy-nak, hogy szeretne majd az ő felesége lenni. Erre Timothy azt válaszolta, nem lehet, mert ő az Anyukáját fogja elvenni! Ekkor Zoe közbeszólt, hogy az nem jó, mert az Anyukája hamarabb fog meghalni...

03/14 - Addison utolsó napja az óvodában, direkt egyforma pólóban jöttek. Katrisse, Zoe, Lili, Addison:


Lili másik legjobb barátnője Addison, de sajnos ők márciusban elköltöztek Texasba. Addison apukája a SeaWorld nevű vízi állatkert vezetője volt, de most a San Antonio SeaWorld-be helyezték át. Addison Lilihez nagyon hasonló személyiségű, ezért elég sokszor össze is vitatkoztak amikor egyikük sem akart az igazából engedni. Ennek ellenére nagyon szerették egymást, szomorúak voltunk amikor el kellett költözniük. Lili születésnapját előrehozva ünnepeltük meg, hogy Addison is ott lehessen. Lili egyszer azzal ébredt, hogy aznap nem akar vinni semmilyen játékot az óvodába bemutatni (minden hétfőn vihet egyet), mert akkor Addison nem lesz ott, inkább szerdán, hogy ő is láthassa. Az már más kérdés, hogy szerdán amikor két pónit vitt, akkor csak Zoe-nak engedte meg hogy játszon az egyikkel, amiért szegény Addison sírt is :-(

Addison anyukája írta, hogy minden nap emlegetik Lilit, ott is összeismerkedtek egy Lilly-vel, de Addison azt mondta, hogy az a Lilly "not as friendly and fun as our Lili" azaz "nem olyan kedves és jópofa mint a mi Lilink". Lilinek is hiányzik Addison, berakta az iPhone-om időjárás listájába San Antonio-t és nézegetni szokta, hogy ott hány fok van és milyen idő várható. Azt is mondta, hogy Magyarország meg Hawaii után legközelebb oda szeretne elutazni.

Sajnos az óvodai csoport júniusban feloszlik, mert a nagycsoportba itt nulladik osztályként kötelező járni (kindergarten-nek hívják a kis és a nagycsoporttal szemben amik preschool néven futnak). Míg preschool-ba egy távolabbi iskolába hordtuk Lilit, kindergartenbe már az utcánkban levő iskolába fog járni. Lilit szerencsére nem aggasztja, hogy többet nem fog találkozni a barátaival, várja hogy új gyerekekkel ismerkedhessen meg, és reméli, hogy a környékbeli két ismerős kislánnyal Lorraine-nel és Sidney-vel egy csoportba fog kerülni.

02/16 - Ádám és Lili a kanapéról ugrálnak:


Lili mostanában szinte hetente találkozik Ádámmal, aki egy évvel idősebb nála. Hihetetlen, hogy mennyire kompatibilisek egymással, órákon keresztül el tudnak játszani, soha nem civakodnak. Hajni és János (Ádám szülei) szerencsére fel szokták ajánlani, hogy vigyük át Lilit hétvégén, eddig négyszer volt ott 4-6 órán keresztül. Az idő jó részében a gyerekeket felügyelet nélkül lehet hagyni, és Hajni érdekes elfoglaltságokat is ki szokott találni: medencéznek, a kertben salátát és epret ültetnek, kolbásztöltéskor húst is daráltak :-). Ádám nagyon ragaszkodik Lilihez, kérdezgeti, hogy mikor jön át legközelebb, és Lilinek sem kell kétszer mondani, hogy menjen hozzájuk játszani. Amíg eggyel kevesebb gyerek van itthon, mi a házimunkákkal próbálunk haladni, de ennél sokkal több szabadidőre lenne szükségünk, hogy egyszer utol is érjük magunkat...

Amikor először volt náluk Lili játszani, Ádám javaslatára terhes lett, még az ágyba is befeküdtek egymás mellé! Lili hasát kitömték, csak abban tudtak nehezen megegyezni, hogy milyen gyerekeik legyenek, végül született egy elefánt (Lili kedvenc állata), egy tigris (Ádám kedvence) és egy bálna (véletlen? :-)). Máskor is játszottak papás-mamásat, e ezt csak Hajnitól tudjuk, mert Lili nem számolt be róla.

02/16 - Ádám apuka és Lili anyuka az újszülött elefánttal:


Lili kedvenc játékai

Egy gyereknevelésről szóló könyvben olvasta Adél, hogy az öt évesek "jók szeretnének lenni", ez az aranykor, amikor igyekeznek a szüleik kedvében járni. Ez Lilinél is így van: látjuk, hogy boldog, ha sikerül jól viselkednie és tudja, hogy mikor csinált valamit rosszul. Sokszor előfordul, hogy amikor magyarázzuk neki, hogy mit várunk el tőle, ezt válaszolja: "én tudom!". Csak az a baj, hogy az elmélet néha nem esik egybe a gyakorlattal. Főleg akkor van gond, amikor délutánra már elfáradt, és ingerlékeny lesz. Lili már 4 éves kora óta nem alszik napközben, de este 8-kor már ágyban van, reggel hétkor kel. Ha délután aludna két órát, akkor csak 10-kor feküdne le, ami nekünk még nagyobb nehézséget jelentene.

A napjai eléggé kiszámíthatóan telnek, minden nap megy óvodába, minden nap foglalkozunk mi is vele, Adéllal minden nap kimennek a játszótérre, minden nap játszik Madival. Arra is szüksége van, hogy egyedül játszhasson, szerencsére általában erre is van lehetőség ha Madi épp akkor nem veszi fejébe, hogy mindenképpen Lilivel szeretne lenni. Ilyenkor elvonul a nappaliban berendezett "Lili országba" (ahova Madi nem mehet be), és a pónijaival játszik.

Liliország! Lilinek nem tetszik ez a kép, mert túl nagy a rendetlenség. A sínpálya azért van LEGO téglákkal megemelve, mert ez így egy “póni hullámvasút”.


Érdekes, hogy a többi itteni magyar gyerekhez hasonlóan ő is játék közben csak angolul beszél. Nem értjük pontoson hogy ennek mi az oka, mert magyarul egyelőre sokkal választékosabban beszél mint angolul, talán azért, mert az óvodában is angolul játszanak? Ha két magyar gyerek összejön, és játékokat megszemélyesítve beszélnek, akkor mindig angolul szólalnak meg, de egymással magyarul kommunikálnak. Lilinél nincs ilyen gond, de ha másik magyar gyerekek Lilivel angolul próbálnak beszélgetni, akkor mi figyelmeztetjük őket, hogy inkább magyarul beszéljenek.

Lili még mindig oda van a pónikért, póniknak épít házat, pónis kifestőt színez, pónis könyvet olvas, pónis bugyikat hord. Amikor Adél Madit szoptatja és altatja, Lili néha bekapcsolhatja a számítógépet, amin van három játékprogramja, az egyik pónis (elég pocsék), a másik kettő Clifford-os, (nagyon jók). Van egy 20 perces Pónis DVD-je is, azt is áhítattal szokta nézni. Erre mondjuk nem túl sűrűn kerül sor, mert továbbra is csak hetente egyszer van nálunk 30-40 perc TV nézés hajmosás után.

Lili a pónis programjával készítette ezt a képet:


A játékok közül a babázást még mindig nem kedvelte meg, a születésnapjára kapott pelenkázós babát rögtön továbbajándékozta. Egy évvel ezelőtt csak játék állatokkal volt hajlandó játszani, azóta azonban megszerette a királylányokat is. Harmadik születésnapján kapott egy Barbie babát valakitől, azt először tündérnek számította be, utána a kék ruhája miatt Hamupipőkének nevezte el. Most, az ötödik születésnapján is kapott valakitől egy szép csillogó rózsaszín ruhás Barbie babát, azt Csipkerózsikaként azonosította. Az itteni gyerekek az összes királylányt felismerik ruhájuk alapján a Disney rajzfilmekből. Úgy vettem észre, hogy ez Magyarországon nem így volt, nem volt egyértelmű, hogy Lili kék királylány ruhája Hamupipőke báli ruhája. Lili annak ellenére tudja az összes Disney királylány nevét, hogy egyik rajzfilmet sem látta még, és a mesék közül is csak néhányat olvastunk. Egyszer az óvodából azzal jött, haza, hogy "Van ám egy királylány, akit mi nem ismerünk: Barbie a neve!". Azóta Barbie is önálló királylányként lett kategorizálva!

A királylányok iránti rajongásának van egy folyománya: Lili nem akarja, hogy vágjunk a hajából, a fenekéig szeretné lenöveszteni. A hosszú haj önmagában nem lenne baj, de kitalálta, hogy mivel a képeken a királylányok hajában nincs csat, ő sem hajlandó csatot viselni. Régebben Adél szép frizurákat tudott neki készíteni, a pónis korszaka kezdetekor állandóan lófarkat szeretett volna, mist pedig királylányosan kibontott hajat. Adél tanult egy szív alakú fonást, arra még rá lehet beszélni, de sajnos így is előfordul, hogy napokig nincsen kifésülve a haja. Lili a haját úgy viseli, mint valami ékszert: amikor táncműsort rögtönöz nekünk (vagy Skype-on keresztül figyelő nagyszülőknek), a pörgős ruha mellett fontos az is, hogy a haját is jól tudja pörgetni.

5/26 Hamupipőke táncműsora (<>videó eredeti méretben itt). Lili meg van róla győződve, hogy amikor felveszi a Hamupipőke ruháját, akkor őt senki nem ismeri meg. ezeket a táncműsorokat Madi is érdeklődve figyeli, a végén tapsolni is szokott!



Lili álmai

Lili négy és fél éves kora előtt soha nem emlékezett vissza az álmaira, mindig csak kitalált történeteket adott elő ha erről faggattuk. Mostanában előfordul, hogy felébredés után részletesen el tudja mesélni őket, látszik, hogy nem akkor improvizálja őket. Ilyenkor elő szoktam venni az iPhone-omat, és gyorsan lejegyzem a történteket. Lili ragaszkodik hozzá, hogy szóról-szóra írjam le, le is ellenőrzi. Itt van néhány példa:

„Bagoly voltam, egész nap aludtam, éjszaka pedig karikát és tejet ettem. Egy patkányt is fogtam, de azt odaadtam egy másik bagolynak.” (Ezt azután álmodta, hogy előző éjszaka sokat hányt egy vírus miatt. Ezen az éjszakán nem adtunk neki egyszerre túl sokat inni, mert kijött volna belőle. Szinte óránként felébredt és mindig ivott néhány kortyot.)

"Nagyon furcsát álmodtam: az óvodai játszótéren pluszba voltak hinták felszerelve és pörögtek. A csúszdák elektromos árammal működtek, ha valaki lecsúszott rajtuk, bukkanósra változtak. Három csúszda volt, az egyik körbe ment, és aki lecsúszott rajta, az fejjel lefelé is volt. A lépcső megmozdult ha valaki rálépett, és csigalépcsőre változott. Nagyon hosszúvá vált és a föld alá lement. Szeretnél velem egyszer ilyet Legóból építeni? De hintát nem lehet... Inkább rajzoljuk le!"

"Azt álmodtam hogy nem találtam meg a házunkat, mert minden ház be volt festve. Az új barátommal egy nagyon nagy füves részen voltunk, neked haza kellett vinned a Madit, mert nem tetszett neki a sok hang, mert csináltak (építettek) új házakat. A barátommal egyedül maradtam, és hangosabb lett a kalapácsolás, ezért a barátommal hazaindultunk. A Volkswagen olyan volt, hogy ha nem volt ott felnőtt, akkor csak be kellett szállni, és elindult magától ha az összes ajtó be volt csukva. Nem kellett nyomni a gázt és a féket sem, az új barátom tekergette a kormányt, én pedig a vezetőülés mellett ültem, és mondtam, hogy merre kell hazamenni. Ha piros lett a lámpa, az autó egyedül megállt. Amikor az utcánkba értünk, minden meg volt festve szivárványszínűre: a házak a fák és a garázsokban az autók is, csak a mi pálmafánk nem volt. Nem ismertük meg a mi házunkat, csak a pálmafát ismerte meg a barátom, mert ő már járt nálunk. Minden átváltozott, minden átváltozott, minden átváltozott! Póni házzá! A legmagasabb házból lett a Celebration Castle. Mi is átváltoztunk pónikká." (Lili ragaszkodott hozzá, hogy háromszor írjam le, hogy "minden átváltozott"! Attól mondattól kezdve szemlátomást improvizálta a történetet, ha nem állítottam volna le, komoly póni mesévé alakult volna át a sztori!)

"Azt álmodtam, hogy egy kis kismadár elvesztette az anyukáját és egy madár család vigyázott rá. Nem tudta, hogy az Anyukája eltévedt-e vagy meghalt."

"Elmentünk Magyarországra, beugrottunk a Balaton vizébe és úszkáltunk. A Madi is jött."

"Az óvodába mindenki hozott jégkrémet és tortát, mert jégkrém-országban laktunk. Nem volt közte csoki torta és csoki jégkrém. Magyarországról is álmodtam: Mamának egy nagy háza volt, de kint aludt a kertjében. Olyan érzésem volt, hogy volt egy fagyi-tölcsér volt a kezemben, narancs fagyi volt a tetején, de alatta csoki fagyi, azt a Madi lenyalogatta."

Folyt. köv: "Lili születésnapi party-ja"