Nikon D300

Eltelt három év mióta megvettem a Canon 300D dSLR fényképezőgépemet. Ez volt az első $1000 alatti tükörreflexes váz, sok paraméterében behozhatatlanul lehagyta a kompakt digitális gépeket. Ekkorra már eladtam a jó öreg filmes fényképezőgépemet (Canon 50E) három komoly objektívvel együtt, a 300D-hez csak az olcsó alapobjektívet használtam. Meg voltam vele elégedve, de soha nem rajongtam érte igazán.

Továbbra is figyelemmel követtem a dpreview.com híreit, itt olvastam a Nikon D300 nevű kameráról, ami különlegesen jó kritikát kapott. A Canon-ban csalódtam, mert gyengék a digitális fényképezőkhöz tervezett (EF-S) objektívjeik, míg a Nikon nagyon jó objektívekkel rukkolt elő az utóbbi 1-2 évben. A Nikon ezzel az új vázzal komolyan beelőzte a Canont a fél-profi kategóriában, a fórumokon sokan írták, hogy emiatt váltottak át Canon-ról Nikonra.

Nem tudom, hogy Magyarországra mikor fog begyűrűzni az, hogy 30 napon belül a legtöbb boltba vissza lehet vinni a portékát ha meggondoltuk magunkat, és szó nélkül visszaadják a vételárat. Néhány boltban ezt 90 napon belül el lehet játszani, mondanom sem kell, hogy szeretünk ilyen helyen vásárolni. Nos, ezt kihasználva megrendeltem a D300-at az Amazon-on, hogy kicsit közelebbről szemügyre vegyem. Örökös Canon felhasználóként nagyon nehéz volt elsőre megértenem a Nikon logikáját, például a leírás elolvasása nélkül a memóriakártya ajtaját sem bírtam magamtól kiniyitni...

Két éjszaka alatt átrágtam magamat a 400 oldalas leíráson, ezután már teljesen kézre állt a gép. Jól éreztem, az elmúlt 3 évben újra döbbenetesen sokat fejlődtek a digitális fényképezőgépek. Nem tudom elképzelni, hogy a következő három évben milyen fejlődésre lehet számítani, szerintem most értünk el egy olyan csúcsot, ahonnan nem lesz jó darabig drámai fejlődés. A Canonnak most fel van adva a lecke, utol kell érniük a Nikont, és készíteniük kell néhány jó EF-S objektívet, ha nem akarják tovább figyelni a piaci részesedésük zsugorodását.

Ahogy tesztelgettem az új fényképezőgépet, már a zár kattanásának a hangjától is borsózott a hátam. A képminőség ezen a szinten már nem kérdés, a használhatóság és számtalan beállítási opciók területén találtam óriási fejlődést. Annyi funkció van, hogy szinte pilótavizsga kell ennek a gépnek a használatához. A leírás csak a funkciókat tárgyalja, beállítási tanácsokat nem ad, ehhez vettem egy 700 oldalas elektronikus könyvet, ezzel már sokkal lassabban haladok...

A magyar kereskedők rájöhetnének, hogy ha problémázás nélkül visszavennék az árukat, azzal növelni tudnák a forgalmat. Miután kipróbáltam a D300-at, nem volt szívem visszaküldeni, mert óriási "feeling" a gép használata, és fantasztikus minőségű képeket tudok vele készíteni. Versenyautót nem fogok venni, számomra ez a gép a fényképezőgépek Ferrarija! Villámgyors a működése, pontos és tévedhetetlen as 51 érzékelős autofókusz, másodpercenként 6 képet tud elsütni. A 12 megapixeles felbontású képeket RAW formátumban mentem el a 16 GB-os CompactFlash kártyára. Nem is olyan ez a gép, mint egy Ferrari, hanem mint egy űrhajó. Tiszta futurisztikus érzés a használata.

Épp jókor küldött Bush gazdaságélénkítő adókedvezményként 1800 dollárt, így könnyebb volt magamat rászánnom az amazon.com forgalmának növelésére. Az is nagyon jól jött, hogy Adél jóvoltából nagyon jó áron sikerült a régi gépet eladni! Köszi!!!

Az objektívvel együtt a kamera majdnem másfél kilót nyom, táskában csak komolyabb eseményekre cipelem magammal. Nem lehet vele videót felvenni, úgyhogy a pici Canon PowerShot kamerát továbbra is fogom használni, a fotóalbumban a 4:3 oldalarányú képek azzal készültek. Ha nincsen nálam fényképezőgép, az iPhone-nal is szoktam fotózni, ha van elég fény, meglepően jó képeket lehet vele készíteni.





A D300-ból hihetetlen minőségű képek pottyannak ki... Itt van Liliről és Olivérről egy-egy kép amit Anyák Napja előtti szombaton készítettem a játszótéren. Mindkettő az eredeti 12 MP képnek csak egy kivágott részlete. Madi arcát teljes méretre kinagyítva látszanak rajta a homokszemek amik homokozáskor ragadtak rá, a szemében pedig az én tükörképem (kattints a lap tetején látható képre)! Lilit hintázás közben sikerült tűélesen lefotózni, a kamera vidáman tudott a mozgó hintára fókuszálni, nem volt gond a hátulról sütő nap, Lili kék szeme tisztán látszik, a hajszálai szinte megszámlálhatók.



A fenti képet Adél fényképezte tegnap az állatparkban, ez is döbbenetesen részletgazdag és éles eredeti méretre kinagyítva. Lilivel is készült egy hasonló kép még a Canon G3-al az állatkertben amikor épp annyi idős volt mint most Madi:



Szóval ha valakinek komoly hobbija a fényképezés, szeretne új technológival megismerkedni, van ideje ilyesmivel bíbelődni, annak melegen ajánlom a D300-at. Most egy merészet fogok tippelni: ez a kamera nem fog elavulni 5 éven belül, és jól meg fogja utána is őrizni az értékét. Tessék nyugodtan venni egyet!

Update: A fényképzőgéphez adtak egy NIkon Capture NX nevű programot, amivel pikk-pakk lehet fényképeket retusálni. Nézzétek meg a második és a negyedik videót a fenti linken, hihetetlen, hogy néhány kattintással micsoda eredményt ért el a bársonyos hangú mester. Photoshoppal ugyanezt a varázslást háromszor ennyi idő alatt lehet véghezvinni, de előtte néhány éven keresztül érdemes tanulni a program használatát. A Canonhoz is volt egy használhatatlan fotó editáló program, ezen a területen is a Nikon győzött.