Lili karácsonyi tánc fellépése

Lili egészen picike kora óta, a környéken sétálva mindig meg állt egy ház előtt, aminek a garázsából villogó diszkó fények szűrődtek ki. Zenét nem mindig hallottunk, ezért nem igazán tudtuk, hogy mi történhetett abban a garázsban. Lili két és fél éves korában aztán egy orosz hölgy észrevette, hogy Adélék a garázsba kukucskálnak, és behívta őket körülnézni. Mint kiderült, orosz gyerekeknek tartottak táncórát. Bár Lili a többieknél kisebb volt, gyorsan adtak neki is egy balettcipőt, és beállhatott közéjük. Nagyon tetszettek neki a színes fények, az egész falat beborító tükör és hogy a többi gyerekeket utánozhatta. Miss Olga, a tánctanár meg is dicsérte, hogy nagyon ügyesen végezte a gyakorlatokat, és meghívta, hogy jöjjön el a 3 évesek csoportjába.

Ebben az időben Adél és Lili zene- és tornaórára is jártak, Lili mindkettőt nagyon szerette. A tánc is nagyon érdekelte, mert a tornaórák előtt és után a szomszédos táncstúdió ajtajában állva szokta figyelni a sztep, balett és jazzbalett próbákat. A piros tánccipős férfi tánctanárral régi ismerősökként üdvözölték egymást, és a táncosoknak is nagyon tetszett, hogy egy apró kislány figyeli őket csillogó szemekkel. Lili nagyon ügyesen feltalálta magát Miss Olga táncóráján, lelkesen végezte a gyakorlatokat. A zene és a tornaórával ellentétben itt a szülőknek már nem kellett aktívan részt venniük, Lili teljesen jól el volt nélkülünk is. A harmadik órán meg is beszéltük vele, hogy amíg ő ott táncol, addig Adél hazamegy takarítani. Lili nem is ellenkezett, de sajnos fél óra múlva Miss Olga telefonon hívott, hogy Lili nagyon sír, és azt mondogatja angolul, hogy „I'm tired. I want my Mommy”. A következő órán sem sikerült egyedül otthagynunk, sőt Lili annyira bepánikolt, hogy többet nem is volt hajlandó táncra menni, még úgy sem, hogy megígértük, hogy ott maradunk vele. Akkora volt Lilinek ez a sokk, hogy ezután a torna és a zeneórára sem akart menni, sőt Miss Olgáék utcájába sem tette be többet a lábát. Hiába magyaráztuk, hogy többet nem kell egyedül maradnia, ő azt mondta, hogy azért nem akar menni, mert nagyon el szokott fáradni. Az igaz is, hogy délután fél 6-tól 7-ig tartott a foglalkozás, és komoly bemelegítés és nehéz gyakorlatok után a zenére és a tanárra való folyamatos odafigyelés nagyon lefárasztotta a gyerekeket. Igazából soha nem vallotta be, hogy attól ijedt meg, hogy magára hagytuk, de valószínűleg az volt az igazi ok.

Egy jó darabig nem is került a táncóra szóba. Fél év múlva Julia és Chloe színházi táncműsorát mentünk el megnézni, ami Lilire óriási hatással volt. A négy órás műsort lankadatlan figyelemmel nézte, még a szünetekben is azt kérdezgette, hogy mikor fogják végre folytatni. Lenyűgözte a színpad és a nézőtér mérete, betűkkel jelölt sorok, a számozott székek, a függöny, a fények, a zene, a rengeteg táncoló kis és nagylány. Ezelőtt soha nem láttuk őt ilyen hosszan egy helyben ülni... A műsor után az első kérdése ez volt: „én mikor fogok színpadon táncolni?”

Az alábbi kép december 10-én készült amikor egy karácsonyi színházi műsorot néztünk meg. Lili itt is óriási lelkesedéssel figyelte a táncosokat és az énekeseket:



Lili három és fél éves korában kezdett heti kétszer óvodába járni, ezzel egy időben Miss Olga telefonált, hogy lenne-e kedvünk újra jönni táncra. Szerencsére úgy alakult, hogy épp ugyanarra a napra esett az óvoda és a táncóra is, ami azt jelentette, hogy mivel Lili az óvodai napokon délután aludni szokott, így pihenten tudott felébredés után táncórára menni. A csoportban hatan vannak, ebből 2 fiú, mindenki nagyjából egyidős. Anasztáziával (a képen a bal első kislány) Lili egy óvodai csoportba is jár. A többi gyereknek orosz az anyanyelve, de Lili miatt angolul is elmondja a tanár a feladatokat. Nagyon jók a gyakorlatok, a gyerekek meglepő lelkesedéssel szokták követni az utasításokat, de azért nagyon sok szaladgálással és kajláskodással is járnak a próbák. Az biztos, hogy a gyerekek szívesen járnak és nagyon jól érzik magukat. A gyakorlatokat Miss Olga általában Lilivel mutatja be, sok dolgot ő tud a legjobban (páros lábbal és egy lábon ugrálás, bukfencezés, segítséggel való kézenállás), és az új feladatokat is rögtön megérti. Ami nem megy neki jól, az nagyon idegesíti, és óriási összpontosítással próbálja megtanulni, például a hulla hopp karika kézen pörgetését. A jól elvégzett gyakorlatok után mindenki kap a táblán a neve mellé egy csillagot, amit a próba végén együtt megszámolnak. Ez óriási motivációt ad a gyerekeknek, megérzik a súlyát, ha kajlaság vagy oda nem figyelés miatt valamelyik gyakorlatért nem kaptak csillagot. Lili szinte az összes alkalommal maximális számú csillagot gyűjt, az óra végén ő szokta figyelmeztetni a tanárt, hogy ne felejtse őket összeszámolni! A múltkor nem figyel rá Miss Olga, ezért odacipelt egy széket a táblához és kezében a filctollal nekiállt összeszámolni a csillagokat. :-) Elég jól megtanulta már a számokat oroszul is, emellett más orosz szavakat is megjegyzett. Amikor őt a tanár angolul dicsérte meg a legutolsó órán (Good job!) Lili azonos elbírálást reklamált: „I’m málágyec too!”, azaz hogy neki is inkább oroszul mondják, hogy ügyes volt! :-)

Néhány hete épp Miss Olgáék háza előtt jártunk amikor a legnagyobbak próbáltak, bementünk megnézni őket. Miss Olga nagyon megörült nekünk, és úgy mutatott be a csoportjának, hogy Lili a legjobb tanítványa! Ezt szülőként hallani leírhatatlanul jó érzés volt... Annak ellenére, hogy Lili majdnem egy évet kihagyva csatlakozott a kiscsoporthoz, nincsen a többiektől lemaradva, és tényleg ő a leglelkesebb tanuló. Még néhány hónappal ezelőtt koreográfiákat kezdtek el tanulni, és Miss Olga bejelentette, hogy mindhárom csoportjának közös karácsonyi fellépést fognak tartani, amihez kibérelnek egy kis színháztermet! Nem is gondoltuk, hogy Lili vágya ilyen korán teljesülni fog! Ettől kezdve rengeteget beszélt arról, hogy mikor lesz a fellépése, a WC-n ülve sokat nézegette a naptárat és kérdezgette Adéltól, hogy hány nap van még hátra. Eredetileg december 16-án lett volna a fellépés, amit Zoli is épp láthatott volna, de végül áttették 23-ára, hogy közelebb legyen a karácsonyhoz. Lilinek nagyon fontos volt, hogy valaki jöjjön el megnézni, szerencsére Julia és Chloe épp ráértek ezen a napon, és tényleg érdekelte is őket a műsor.

A nagy napon Lili izgatottan várta, hogy mikor lesz már délután 4 óra. Elmagyaráztuk neki, hogy ebéd után aludni kell, hogy legyen ereje este végigtáncolni a műsort. Páratlan érzés volt látni, hogy minden ellenkezés nélkül lefeküdt, nem is próbált vitatkozni, hogy nem álmos (pedig tényleg nem volt az) és minden erejét összeszedve 5 perc alatt magától elaludt! Ez is jellemzi azt, hogy milyen fontos volt neki a tánc fellépése. A terem délután 4-től 8-ig volt kibérelve, a szülők segítettek a feldíszítésben (volt minden: reflektorok, színes fények, füstgép, karácsonyfa, lufik, a háttérben mintás papír). Lili közben boldogan járt-kelt a színpadon, segédkezett a karácsonyfa díszítésében, szaladgált a többiekkel, illegette magát a szép kis ruhájában. A fellépő ruhák nagy részét a tánctanárnő anyukája varrta, nagyon szépek voltak, kislányok rettenetesen élvezték hogy kiöltözhettek.



A kicsik csoportja kezdte a műsort, Lili már az első táncban elkezdte szórakoztatni a közönséget, ahogy Anasztáziának magyarázta, hogy az ellenkező irányba forduljon. Később amikor a hulla hopp karikákat vették fel a földről, az egész teremben visszhangzó „it’s mine” (ez az enyém!) felkiáltással szerezte vissza az övét egy másik kislánytól. :-). A kicsik csoportja szerepelt a legtöbbet, összesen 6 táncot mutattak be. Amikor nem kellett éppen átöltöznie, Lili a színpad széléről figyelte a nagyobbak műsorát. Próba közben nem lett nekik elmagyarázva, hogy merre lesz a nézőtér, és hogy arra kell majd fordulniuk, valamint hogy a tanár nem lesz mindegyik tánc alatt velük a színpadon, sőt a koreográfiákat nem is mindig ugyanarra a zenére gyakorolták. Így hát elég nagy káosz volt, de tündériek voltak a gyerekek, és meglepően magabiztosan viselkedtek a nagyszámú közönség előtt. Az egyik kisfiúnak ugyan közben egyszer elment a kedve az egésztől és az anyukáját kereste sírva, de hamar meg tudták vigasztalni, Miss Olga táncolt vele, így hajlandó volt végigcsinálni a műsort. Lili párja a másik kisfiú Tony volt (a képen jobbról a második), akinek a nevét Lili is orosz akcentussal Tónyinak ejti, mert Miss Olgától így hallotta :-) Lili elég sokat rendezgette Tony-t, hogy mikor mit csináljon, aki szerencsére hallgatott is rá. Lili eredetileg kislány párt szeretett volna, de belenyugodott, amikor Miss Olga Tony-val párosította össze, nagyon jól el vannak együtt

A műsor után megérkezett a Télapó is aki egy zacskó édességet hozott minden gyereknek, a nézőtéren levőknek is. Lili a csokikat félretolta, de a gumicukrokra rögtön lecsapott, és boldogan evett belőlük néhányat. Julia és Chloe nagyon megdicsérték Lilit, hogy milyen ügyesen táncolt, Mia, az anyukájuk azt mondta, hogy nem vitás, Lili volt a legkiemelkedőbb egyéniség a csoportban :-)

A következő csütörtökön, amikor megint táncórára készültünk, Lili meglepődve kérdezte, hogy miért megyünk, lesz megint fellépés? Szerintem azt hitte, hogy mivel megvolt a műsor, a próbáknak is vége lesz, és ennyi volt a tánc karrierje. :-)

A műsort végig felvettem videóra, ezért nem sokat fényképeztem. Adél sem ért rá, mert a gyerekeket öltöztette és irányította. Megpróbálok majd fényképeket szerezni másik szülőktől, volt, aki nagyon profi felszereléssel érkezett. Az alábbi videó egy rövid részlet a műsorból: