Hajómúzeum

Vasárnap délután Lili kitalálta, hogy szeretne elmenni a san diego-i hajómúzeumba, ahol júniusban voltunk amikor Adél szülei itt voltak látogatóban. Akkor Adél nem jött velünk, otthon hány szegény egész nap... :-( Szerencsére a terhességi rosszullétnek már nyoma sincs, így tökéletes volt az alkalom arra, hogy saját városunkban egy kicsit turistát játszunk. Lilit motiválta, hogy hozta magával a karóráját (kézi órának hívta), és azon figyelte, hogy mikor kell elindulnunk.

A hajómúzeumban a napijegyek áránál $2-al drágább az egész éves bérlet, érdemes többször visszamenni, egy nap alatt nem is lehet mindent megnézni. Először befizettünk egy félórás hajókázásra, Lili emlékezetből meg tudta mutatni Adélnak, hogy 3 hónappal ezelőtt hol ültünk ugyanazon a hajón. Elég szeles és borongós volt az idő, egy kicsit fáztunk is, mert csak Lilinek hoztunk pulóvert. Lilit legjobban a jetski-k érdekelték, szerintem nem habozna, ha azt mondanám, hogy béreljünk ki egyet és menjünk vele egyet száguldozni. Bár az lehet, hogy a zaj zavarná, mert nem szereti a hangos dolgokat.



A hajóról láttunk egy luxus óceánjárót, ami később hangos kürtölések után útnak is indult. A néhány éve múzeumként szolgáló Midway repülőgép-hordozó mellett volt még néhány másik harci hajó is a kikötőben, egy Naval Security feliratú hajó járőrözött körülöttük megállás nélkül. A hajómúzeumhoz hét hajó tartozik, többek között egy szovjet tengeralattjáró, és a Kapitány és Parancsnok c. Russel Crowe filmben szereplő H.M.S. Surprise.

Az H.M.S. Surprise-on éppen egy kisfiú születésnapját tartották, minden gyerek kalóznak volt beöltözve, két autentikus kinézetű alkalmazott vezette az eseményeket. A három órás kalóz gyerekzsúr $400-ba kerül, ami azért itt is nagyon húzós összegnek számít... Az biztos, hogy a gyerekek nagyon jól érezték magukat, felejthetetlen élmény lehetett nekik. Lili kicsit tartott a kalózoktól, de a képen szereplő bajuszos bácsi az ijesztő külseje ellenére nagyon kedves volt, látta, hogy Lili milyen tágra nyílt szemekkel figyelte a gyerekzsúr után, ezért odajött hozzánk és adott neki egy „kincset”: egy nagy köves műanyag gyűrűt.

Itt vannak a képek, amik ezen a délutánon készültek.

Az új miniatűr Canon fényképezőt vittük magunkkal, nagyon meg vagyok elégedve a képek minőségével, mert borongós időben elég nehéz jó fotókat készíteni. Lili lába azért piros, mert összefestékezte magát egy tojásfestékkel, és nem tudtuk róla lemosni :-)