A hálaadás az USA-ban a karácsonnyal majdnem egyenrangú ünnep. Az első bevándorló telepeseknek az indiánok segítettek vadászni és veteményezni, az első aratás után együtt ünnepeltek és adtak hálát Istennek a bőséges termésért. Sok családnál az a hagyomány, hogy a hálaadást az egyik, a karácsonyt pedig a másik nagyszülőnél töltik. Mivel sokan más városban laknak mint a nagyszülők, ezen az ünnepen a legnagyobb a repülőtereken és az autópályákon a forgalom. Hálaadás mindig november harmadik csütörtökén van, az utána következő pénteki napon kezdődnek a nagy karácsonyi árleszállítások. Ilyenkor már hajnalban tömegek állnak az üzletek előtt, és óriási tumultusban próbálnak olcsón bevásárolni. Ez a nap a „Fekete Péntek” (Black Friday), sok üzlet egyenlege ekkor billen át a piros színnel jelzett veszteségből a nyereséget jelentő feketébe.
A csütörtöki nap minden cégnél szabadnap, de a pénteket az én munkahelyemen szabadságként kell kivenni. Én általában inkább dolgozni szeretek ezen a napon, mert ilyenkor szinte senki nincsen bent, nincs sok munka, és nyugodtság van... Az utóbbi három évben mindig ezen a napon vettem Lilinek egy szép karácsonyi ruhát. Idén még jó lesz a tavalyi ruhája, úgyhogy most teljes egészében ki is hagytuk a boltokban való tolongást...
Lili óvodájában a hálaadás előtti csütörtökön volt egy kis ünnepség. A szülők és a nagyszülők is meg voltak hívva, mindenki hozott valami ételt, amit közösen ettünk meg. A gyerekek még régebben készítettek papír indián fejdíszt és a bevándorlók által viselt fejfedőket, kiválaszthatták, hogy az ünnepen melyiket akarják felvenni. Szinte kivétel nélkül mindenki indián akart lenni :-) Minden gyerek választhatott magának egy indián nevet, amit a fejdíszükre is felírtak. Lili a „Swimming Elephant” azaz „Úszó Elefánt” nevet választotta, mert a Dumbo c. Disney rajzfilm megnézése óta az elefánt az egyik kedvenc állata, és úszni is nagyon szeret. Más gyerekek is jópofa nevet választottak, Lili barátja Zoe „Repülő Egyszarvú” volt, de volt „Bolond Majom”, „Üvöltő Oroszlán” és „Ugató Kutya” is.
Ezen a videón az óvodás csoport énekel:
Lili nagyon szeret óvodába járni, mondta is, hogy szeretné, ha többször mehetne! A heti kétszer három óra nagyon kevés, de ez alatt az idő alatt is elég sokat tud tanulni. A négy évesek csoportja heti háromszor jár, de a legönállóbb 5-8 gyerek hetente ötször mehet. Adél megkérdezte erről a lehetőségről Ms. Diane-t, az óvónőt, aki egy szóval sem említette, hogy Lili is mehetne... Csak azt emelte ki, hogy olyan gyerekeket választanak, akik követik az utasításokat, és a kiadott feladatokat önállóan meg tudják oldani, amíg az ovónő külön-külön foglalkozik minden gyerekkel. Mivel ezen a heti két napon nincs segítője, ezek a legfontosabb kritériumok függetlenül attól, hogy mennyire okos vagy fogékony egy gyerek. Úgy döntöttünk, hogy mindent beleadunk, hogy megyőzzük Ms. Diane-t, hogy tegye be Lilit abba a csoportba. Adél már négyszer kért időpontot, mire beszélni tudtunk vele. Előtte én még a hálaadás ünnepségen is váltottam vele néhány szót, és meséltem néhány dolgot arról, hogy Lili mi mindent tudna, ha magyarul lehetne beszélni az óvodában. Többek között említettem azt is, hogy Lili szeret emailt írni a nagyszüleinek, egyedül használja a Shift, Space, Enter, Backspace bilentyűket, és persze az összes betűt és számot is le tudja írni. Az óvónéni erre azt mondta, hogy legközelebb neki is küldjünk egy emailt. Nemsokára az email meg is született, Lili neveket írt le a kisbetűket és a Shift-et gyakorolta, és 60-ig leírta a számokat. Az email bevezetőjeként gondosan megemlítettem, hogy Lili már 70-ig tud angolul számolni (magyarul 100-ig), felismeri a kétjegyű számokat, és tudja, hogy melyik nagyobb, valamint 3 éves kora előtt megtanulta a digitális kijelzőjű óra leolvasását.
Lili levele:
Lili Ottó Adél
Mama Papa Zoli Zoe
Eper strawberry
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
41 42 43 44 45 46 47 48 49 50
51 52 53 54 55 56 57 58 59 60
Amikor a találkozóra került a sor, az óvónő Lili részletes bizonyítványának összes során egyenként végigment, és elmondta, hogy melyik területeken van szükség fejlődésre. Az ő tapasztalata szerint Lilinek sokszor nehéz kivárnia, hogy rá kerüljön valamiben sor, vagy nem tudja mozdulatlanul végigülni a meseolvasást. Ennek az is az oka, hogy unatkozik, ha nem érti, hogy éppen miről van szó. Az óvónő is észrevette, hogy ha feladatot adnak neki, vagy személyesen foglalkoznak vele, akkor teljes összpontosítással próbál megfelelni az elvárásoknak. Majd kiugrottunk a bőrünkből, amikor azt ajánlotta fel, hogy jövőre hozzuk Lilit az öt napos csoportba, mert valószínűleg nagyon jól tudná hasznosítani a kis számú csoporttal járó személyes figyelmet. Döbbenetes, hogy milyen sok befolyásuk lehet a szülőknek ha veszik a fáradtságot és a lehető legjobb óvodát keresik meg a gyereküknek, valamint ha kitartóan és meggyőzően kommunikálnak az óvónőkkel. Végül arra nem is kerül sor-illetve nem is volt szükség- hogy felolvassuk Ms. Diannak azt a sok példát amit Adél előző este írt össze Lili okosságáról :-)
Ez a videó hálaadáskor készült az óvoda játszóterén:
Idén Melindáék hívtak meg bennünket Hálaadásra. Nagyon jól éreztük magukat, olyan volt, mintha valami luxus szállodában laktunk volna! Nagyon szép és kényelmes a házuk, nagyon finomakat ettünk, semmire nem volt gondunk, pihentünk, ráadásul Melinda még Lilit is sokszor lefoglalta, ami nekünk egy ritka élménynek számít. Nagyon jól el tudtunk lazulni, amíg Lili Melindával társasjátékozott, mert előtte minden nap mi mentünk végig 5-10-szer ugyanazokon a pályákon. Melindának nagyon tetszett, hogy amikor Lilit elvitte magával bevásárolni, a boltban sokan megdicsérték, hogy milyen gyönyörű kislánya van! Még arra is jutott időm, hogy újságot olvassak, amire végképp nagyon ritkán jut időm. Két napot voltunk ott, másnap este Lili olyan fáradt volt, hogy hazafele az autóban elaludt. Annyira el voltunk lazulva, hogy még fényképeket sem készítettünk! :-o
