Angolul azt szokták mondani, hogy itt a "terrible twos" azaz elérkeztünk a szörnyű kétéves korba. Madi szinte hónapra pontosan kétéves korában ért el abba a stádiumba amikor úgy érzi, hogy elég jól megismerte már az univerzum titkait, magabiztosan és vagányan viselkedik, és ha a fejébe vesz valamit, képtelenség a tervétől eltéríteni.
A gond akkor kezdődik, amikor valami olyan célt tűz ki magának, ami ütközik az általunk jóváhagyott programmal, például amikor vacsorázás helyett csigákat szeretne gyűjteni, vagy amikor fürdés helyett gyurmázni szeretne nekiállni. Ilyenkor öntudatos kétéveshez méltóan minden eszközt bevet annak érdekében, hogy az általa elképzelt forgatókönyv valósuljon meg. Mivel egy torkaszakadtából üvöltő, az oxigénhiánytól lila fejű gyereket nehéz megfürdetni, mindenféle trükkös módszereket próbálunk kitalálni, de ezekből már nagyon kezdünk kifogyni. Ennek részben az is az oka, hogy régebben olyan egyszerű dolgokkal eredményt tudtunk elérni, mint például kádba játékok bedobálása, vagy Lilivel egy levetkőző és kádbamászó verseny rendezése (Madit egyáltalán nem zavarta, hogy mindig Lili győzött), de ezeket Madi már kiismerte.
Úgy tűnik, Madi két éves korában jött rá arra, hogy a körülötte történő események nem eleve elrendeltek, többféle opció létezik, és érdemes küzdenie, hogy ezek közül a neki legszimpatikusabb verzió valósuljon meg. A szituációt bonyolítja, hogy Lili is szívesen beáll a küzdelembe annak érdekében, hogy éppen ellentétes legyen a végkifejlet. Persze rendet tudunk tenni közöttük, de ez a mi energiánkat annyira leszívja, hogy csak arra marad időnk, hogy az akkumulátorainkat a kritikusan alacsony szintről a minimálisan elfogadhatóra feltöltsük. Ennek eredménye az, hogy bár márciusi dátummal, de májusban írom ezt a bejegyzést, tehát négy hónapja nem tudtam magamat annyira feltölteni, hogy leüljek a számítógép elé 4-5 órát a gyerekek blogregényét folytatni. Egy hónapja szinte minden fürdéskor a gyerekek síróversenyt rendeznek, utána Madit alig lehet ágyba tenni. Mire mi is megfürdünk, eszünk, konyhában rendet rakunk, emaileket, számlákat, egyebeket elintézünk, már 10 óra van, nem tudunk nekiülni választékosan fogalmazni.
02/10 - Madi elfoglata magát a WC-ben... A firkálás mellé bónuszként az összes WC papírt is letekerte!
A hosszúra nyúlt bevezető után lássuk, hogy Madiból milyen kétéves cseperedett...
Madi személyisége
Madi továbbra is egy tüneményes kisfiú. Sokan megjegyzik, hogy milyen aranyos és babonázó, megdicsérik, hogy milyen helyes ("handsome", "cute", "adorable"), és hogy milyen szépek a szemei. Őt is a koránál idősebbnek szokták nézni, talán a talpraesetsége miatt. Ehhez az is hozzájárul, hogy egy ideje már lazán pelenka nélkül adja elő, míg más kisfiúk általában 3 éves korukig pelenkát hordanak. Lilivel ellentétben ő idegenek között megtévesztően szolidan viselkedik, alacsony energiaszinten az eseményeket higgadtan megfigyelve hibátlanul játssza el a jó gyerek szerepét. Lili barátainak és a havonta a Magyar Házban tartott játszóházban sok magyar gyerek nevét tudja már, szeret a többiekkel játszani.
Lili ennyi idős korában önzetlenül megosztotta másokkal a játékait, az utolsó harapásnyi kedvenc ételének is odaadta a felét, ha kértük belőle. Madi sokkal óvatosabb, kétszer is meggondolja, hogy mit adjon oda másoknak. Ez valószínűleg azért van, mert neki sokszor kell a hat éves testvérével megküzdenie a földi javakért.
Madi kiskora óta vidám természetű, másokat is fel tud vidítani. Meglepően rendszerető, zavarja, ha a dolgok nem kerülnek vissza a helyükre. Egyik kedvenc játéka egy kis partvis (amit még Lilinek vettünk egy éves korában Magyarországon), komoly összpontosítással próbálja vele a morzsákat a lapátra felsöpörni. Nagyon hamar megtanult udvariasan beszélni, sokat használja a "légy szíves" és a "köszönöm" szavakat.
04/03 - Madi falra mászik:
Madi kedvenc dolgai
Kezdjük azzal, hogy Madi szinte minden olyan dolgot szeret utánozni, amit Lilitől lát. Ennek eredményeképpen nagyon szeret Lili játékaival (amiknek legalább kétharmada póni) játszani, Lili könyveit lapozgatni, Lili ruháit felvenni, esetleg Lili tányérjából enni.
Ezek ellenére egyértelműen látszanak a fiús tulajdonságai is: nagyon szeret botokkal hadonászni, tárgyakat ütögetni, játékokat, labdákat magasra feldobálni, dolgokat csavarhúzóval szétszerelni, elemet cserélni, tárgyak strapabírását és ütésállóságát tesztelni.
Madi nagyon szereti a vertikális kihívásokat leküzdeni, mindenre próbál felmászni, és sikerét "magas vagyok!" kiáltással a közzétenni. Nagyon boldog, ha a derekánál fogva segítem, hogy a falon felmásszon, és a plafont megérintse. Imád a hátamon lovagolni, ügyesen beakasztja a sarkát a bordáim közé, és a hajamba kapaszkodva fordítgatja a fejemet, hogy merre menjek négykézláb tovább. Pihenésképpen szereti ha lefekszem a földre, és a hátamon állva egyensúlyozik, esetleg a hasamon ugrál. Ilyenkor persze Lili is szeretné ezt a mulatságot kipróbálni, csalódottan veszi tudomásul, hogy ő ehhez már túl nehéz.
Madi szereti a zenét, sokszor szokott magában dúdolgatni és énekelni. Meglepően tisztán énekel, sokszor halljuk, hogy "aki nem lép egyszerre...", "tekeredik a kígyó...", "ha én cica volnék...", "zsipp-zsupp, kenderzsupp...", "boci, boci tarka...", stb. A Magyar Házban egyszer egy népi zenekart hallottunk, teljesen lenyűgözte, azóta a partvisát amit "hangszerem"-nek nevezett el, a vállára teszi, vonalzót használ vonónak, és várja, hogy táncoljunk. Még az orvoshoz is partvissal a kezében ment, ezzel nagy sikert aratva.
Lili példáját követve ő is szeret táncolni, Lilihez hasonlóan ő is imádja pörgős szoknyájú ünneplő ruhák-at, szakértelemmel válogatja ki őket a szekrényből, és mondja közben, hogy "a karácsonyi ruhámat keresem". :-)
Ez még mindig jobb, mint amit amikor állandóan meztelenkedett, a nagyszülők sokszor heteken keresztül nem látták Skype-on ruhában! A termodinamika törvényeinek látszólag ellentmondva soha nem fázott, a végtagjai nem voltak hidegek. Mi feladtuk az öltöztetéssel járó állandó hadakozást, ráhagytuk a dolgot. Ezen a szokásán akkor tudott túllépni, amikor érdekelni kezdte az egyedül felöltözés. Nagyon tetszik neki, hogy Adél az emeletről ledobja neki a ruháit, ő összeszedi, és megpróbálja felvenni őket. Előfordul, hogy a szandálja fordítva van rajta, mert ha már felvette, nem akarjuk róla levenni. Érdekes, hogy amikor a zokniját adjuk rá, legtöbbször szól, hogy a másik lábára való, és fordítva akarja őket felvenni. Biztosan azért, mert tőlünk sokszor hallotta, hogy fordítva kell a szandált felvenni, ezért ő is intézkedni akar a zokni felvételekor.
Madi jó evő, mindent megkóstol, amit mi eszünk, és a legtöbb új ételt úgy tömi magába, mintha régi kedvence lenne. Ennek ellenére elő szokott fordulni, hogy keveset eszik, de ezt néhány napon belül bepótolja. Néhány meglepő dolog, amit nagyon szeret: humusz, kolbász, virsli, olajbogyó, avokádó. Nem szereti a rizst és a retket.
Madi Lilivel ellentétben óriási csoki rajongó, határtalan boldogsággal majszolja, ha adunk neki. A cukor és nyalóka nálunk ritkán elérhető csemege, ennek ellenére minden körülmény között óriási biztonsággal felismeri az édességeket, legyenek azok bármilyen csomagolásban.
Lehet, hogy még csokinál is jobban szereti a rágót, ezt jó lenne valahogyan kísérleti úton bebizonyítani. Az nem lenne jó kísérlet, hogy a kettő közül melyiket választaná, mert biztos, hogy két kézzel nyúlna egyszerre mindkettőért! Egyébként ropit, kekszet, csokit úgy szeret enni, hogy mindkét kezében van egy ugyanakkora darab. Rágót húsz hónapos kora körül kapott először, rettenetesen érdekelte, hogy mi mit rágunk. Hosszas huzavona után végül adtunk neki, le kellett volna videózni, hogy milyen boldogan rágta. Pár perc rágás után persze lenyelte... Amikor legközelebb adtunk neki, akkor kicsit tovább rágta, de a vége mindig az lett, hogy büszkén mutatta a száját, hogy üres! Végül megtanulta, hogy kiköpje, ha végzett vele. Aranyos, ahogy mondja, hogy "kérek egy fél rágót". Nagyon szereti, szinte bármit hajlandó érte megtenni.
Mostanában Madi nagyon rákattant a biciklizésre, nagyon lazán és vakmerően teker vele, de még nem nagyon tudja egyenesben tartani, legjobb, ha mellette maradunk és fogjuk a kormányt. Nagy érdeklődéssel figyeli a szomszéd fiút ahogy a BMX-ével figurázik, kiáltja neki, hogy "jump", majd a jól sikerült ugratást "Ó, awesome!" kiáltással értékeli. A rollerét főleg akkor veszi elő, amikor Ádám is hozza az övét.
Madi legkevésbé kedvenc dolgai
Madi legnagyobb ellensége a hajvágás és a hajmosás. Mindkét eseményt teljes erőből végigordítja, miközben nekünk a dobhártyánk és a szívünk szakad meg. Ennek folyományaként elég ritkán tesszük ki magunkat és őt ilyen traumának. Tanácstalanok vagyunk, hogy hogyan lehetne ezt megelőzni...
Madit csak fél évente kell orvoshoz vinnünk, de megismeri a helyet, és már az utcába befordulva sírni kezd és haza akar menni. Amikor Lilit vittük el a térdét megvizsgáltatni, nagyon érdekelte a röntgen, és elintézte, hogy őt is felfektessék az asztalra és játékból megröntgenezzék. Jól viselte egyébként az utat az orvoshoz, de többször megismételte, hogy "Lilit megvizsgálja doktor bácsi, nem Madit."
Régebben Madi nagyon szeretett fogat mosni, főleg azért, mert vigyorogva lenyelte a fogkrémet, de mostanában egyre nehezebben tudjuk rávenni arra, hogy kitátsa a száját. Ha ki is tátja, főleg ő szereti magának mosni, trükköznünk kell, hogy mi is meg tudjuk egy kicsit sikálni. Érdekes, hogy reggel jobban szeret fogat mosni mint este, nem értjük pontosan, hogy miért.
Ha valahova el kell indulnunk, valahonnan haza akarunk indulni, ki kell menni a házból, vagy be kell jönni a házba, Madit általában rettenetesen nehezen lehet rávenni a helyváltoztatásra. Ilyenkor rafináltan logikai ellentmondásokba kell kevernünk, hogy elhatározza magát és az általunk preferált irányba elinduljon.
Beszéd
Lilihez hasonlóan Madi is nagyon korán elkezdett beszélni. Míg Lili szókincsben volt verhetetlen (16 hónapos korában kb. 150 szót használt), Madi a nyelvtan nagy szakértője. Bámulatos, hogy milyen jól tud összetett mondatokat alkotni, és milyen pontosan tud ragozni. Itt egy példa: "Kezemet lenyalogatom, ne legyen lekváros."
A beszédtanulás legjobb módszere az utánzás, az aktív megértés trükkje pedig a hallottak megismétlése. Madi ezt ösztönösen jól csinálja, a kérdéseinkre egy rövid igen/nem helyett általában ismételve válaszol, például így :
- Madi, szeretnél kimenni az udvarra homokozni?
- Nem szeretnék kimenni az udvarra homokozni.
Ezt elég sokáig tudjuk vele játszani, kitartóan vissza szokta ismételni a kérdésünket. Lili persze jól szórakozik azon, hogy tréfás dolgokat ismételtet meg az öccsével, Madi pedig rájön, hogy valami vicceset mondott, ezért később is szívesen megvillantja újonnan szerzett tudományát.
Lilinek sem tanítottuk a nem szót, de Madi elég hamar megtanulta Lilitől. Még kicsi korában ha valamit rosszul csinált, azt szoktuk neki mondani, hogy "o-ó Madi!". Hamarosan ő is elkezdte mondogatni, ha valamit kiöntött vagy elrontott. Ha nem figyeltünk rá, és egyszer csak meghallottuk, hogy "o-ó Madi", akkor rögtön tudtuk, hogy az takarta mondani, hogy „ajjaj, azt hiszem, valami rosszat csináltam”. Persze nemsokára megtanulta az "eltörött", "kiborult", "leejtettem" szavakat is... Ha valamit elront, azzal adja oda, hogy "igazítsd meg". :-) Elég korán kezdte el mondani Lilinek, hogy "ne vedd el tőle", mivel sokszor hallotta tőlünk is ahogy Lilinek ugyanezt mondtuk. Ez a fontos mondatot nagyon mélyen elraktározhatta, mert még most is ugyanígy mondja, ha valamilyen kincsét veszélyben érzi.
Anyukám egyszer meglepődött, amikor Madi 22 hónapos kora körül Skype-olás közben egy labdáját begurította az ágy alá, és egy lelkes "kipiszkálom!" felkiáltással vetette utána magát. Azóta már nem is nagyon lepődünk meg ha bonyolult szavakat használ, már felírni sem szoktuk.
Mi Madit angolul nem tanítjuk, mindkét gyerekkel csak magyarul beszélünk. Szerintünk az Amerikában felnövő gyerekeknek az angollal nem lesz problémájuk... Többet fogják iskolás korukban használni mint a magyart, ezért inkább a magyar nyelvre kell figyelnünk, hogy pontosan és jól beszéljék. Madi kezd már a játszótéren az angol szavakat összeszedni, a következő fontos kifejezések értelmére jött már rá és kezdte el éles helyzetekben használni: "that's mine!, my turn!, awesome!, look at me!, good job!" (enyém!, én következek!, remek!, ide nézz!, ügyes vagy!)
Nehéz megállapítani, hogy Madi mit gondol a kétnyelvű környezetről, az biztos, hogy amerikaiakhoz soha nem beszél magyarul, csak mutogat nekik. A Magyar Házban azonban idegenekkel is bátran szóba áll, élvezi, hogy megértik amit mond. Azonban ha arra bíztatjuk, hogy mondjon valamit angolul, nem tudja a kérdést értelmezni, így választ sem kapunk.
Soha nem fogjuk megtudni, hogy mik játszódhatnak le egy kisgyerek fejében... Vajon min szoktak gondolkodni? Miről szoktak álmodni? Amikor Madi először álmában beszélt ezt mondta: "Cica. Bement."
Nemsokára hajnali három lesz... Ennyit tudtam most alkotni, a következő bejegyzésben Madi születésnapi partijáról fogok írni és képeket feltenni. Ígérem, erre nem kell megint 4 hónapot várni...
02/14 - Rágózás! Figyeljük meg, hogy Madi végig a kezében szorongatja a rágós dobozt, ez túl nagy kincs ahhoz, hogy letegye! Itt a videó eredeti felbontásban.
