
Egyelőre a mi környékünk, Rancho Penasquitos valószínűleg nincsen közvetlen veszélyben, úgy tűnik, hogy tőlünk kicsit északra halad el a tűz kelet-nyugati irányban. Mi annyit észleltünk a tűzből, hogy egy óriási füstfelhő takart el fölöttünk az eget, a nap narancssárgán szürődött át rajta, a viharos szél kidöntötte egy fánkat és rengeteg ágat letört, égett szag terjengett, valamint korom rakódott le az utcában. Szerencsére sikerült szobát szereznünk egy motelben, a tűztől jó távol vagyunk. San Diegoban 53000 szállodai szoba van, és mivel ez egy kedvelt túrisztikai célpont, általában a szobák nagy része ki van adva. Szerintem néhány napra itt fogunk ragadni, mert a tűz hirtelen fel-fel bukkan új helyeken, nem megyünk vissza a házunkba amíg nem lennénk ott teljes biztonságban. Sok kollegám rosszabbul járt mint mi, a házuk a tűz által sújtott területen van. Ezeken a részeken átlagosan minden ötödik ház ég ki, csak az alap marad meg belőlük. 3-4 napra pakoltunk magunknak ruhát, túl sok értékes holmink nincsen, csak a videókazetákat és a számítógépből a merevlemezt hoztuk magunkkal.
Mi nem aggódunk, így ti se aggódjatok! A gyerekek jól vannak, elementünk ma a régi belvásorsba túristáskodni, majd az egyik plaza-ban találkoztunk egy kollegámmal és a gyerekeivel. Lili jót bújócskázott velük, együtt vacsoráztunk, ők is ugyanebben a motelben szereztek szobát. A gyerekek már alszanak, egy jó nagy franciaágyban fogjuk mind a négyen az éjszakát tölteni.